Hogyan szervezte meg Minamoto no Joritomo az első szamurájállamot

Minamoto no Joritomo egy sor rendelkezést hozott. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy hadseregének főhadiszállását, amakura halászfalut csillogó birodalmi székhellyé építette ki, ahol maga is letelepült. Ez az intézkedése minden szónál világosabban megmagyarázza elhatározásának lényegét: a császári udvar letűnt világa és a szamurájok új hatalmi központja mindörökre váljék szét. A császár létezhet ugyan, de ne legyen jelen.

A tenno 1192-ben kinevezte Joritomót szeii tai sógunná, vagyis "barbárhódító nagy generálissá". E kinevezés rendkívüli jelentőséget nyert, ettől kezdve a sógun vált az ország vitathatatlanul leghatalmasabb emberévé: ő lett egyszemélyben a legtekintélyesebb szamuráj és a legfőbb miniszter. Minden kérdésben ő döntött, s a császárnak rövidesen csak abban állt a választása, hogy vagy együttműködik a sógunnal, vagy önként lemond trónjáról.

Annak érdekében, hogy politikai elképzeléseinek érvényt szerezzen, Joritomo Kamakurában új birodalmi közigazgatási rendszert hozott létre, az úgynevezett bakufut. A bakufu katonai kormányzat volt, melynek élén maga a sógun állt. Akárcsak ő, miniszterinek többsége, vagy azok főemberei is szamurájok voltak.
Joritomo, mint tapasztalt hadvezér, jól tudta, nem elég parancsokat osztogatni, azokat valakiknek végre is kell hajtania. Ennek biztosítékául a tartományok valamennyi felelős posztjára - tartományfőnöknek, bírónak, jószágkormányzónak és más főhivataloknak - kizárólag olyan férfiakat nevezett ki, akik hűségüket már a Genpei-háború során bebizonyították. Ezenkívül minden tartományban két új hivatalt létesített: a katonai védnökét (sugo), aki a rábízott terület valamennyi katonai és politikai eseményéért felelős volt, valamint a katonai közigazgatási felelősét (dzsito), akinek többek között az adókat és a járadékokat kellett ellenőriznie. Mind a sugo, mind a dzsito közvetlenül a bakufu alárendeltje volt. Rendszeresen meg kellett jelenniük Kamakurában, hogy részletes jelentést tegyenek. Ily módon mind a sógun, mind a miniszterei alaposan tájékozódhattak az országban történtekről, és ha kellett, idejében be tudtak avatkozni.

A kamakurai állammal új fejezet kezdődött Japán életében. A továbbiakban nem a világi udvari nemesség irányította az ország történetét, hanem a harcos katonanemesség - a szamurájok.

<< Vissza az oldal tetejére >>